Nem tudom biztosan, de gondolom, hogy ismeritek azt az érzést, amikor a világ valamelyik részéről megláttok egy fotót vagy egy videót és azt gondoljtátok, hogy ott a helyetek, látnotok kell. Nekem ilyen volt Grúzia. Évek óta bennem volt, vágytam oda. De hogy pontosan miért is azt nem tudtam megmagyarázni. Az utazásom előtt is a legtöbben csodálkozva kérdezték, hogy miért megyek ebbe az országba. Összesen három napot voltam ott, de egy nagyon kedves grúz fiúnak Besonak köszönhetően két nap alatt bejártam a fél országot. Pedig amikor leszállt a gép még nem is sejtettem, hogy ilyen kalandban lesz részem.
TUDJ MEG TÖBBET A TOTAL PACKAGE BLOGRÓL ITT
NE MARADJATOK LE SEMMI ÚJDONSÁGRÓL, KÖVESSETEK MINKET A FACEBOOKON IS ITT
A WizzAir Kutaisibe tartó járatával repültünk a barátnőmmel. A gép pénteken éjszaka indult, majd a három órás időeltolódásnak köszönhetően reggel 5:45-kor szállt le Kutaisiben. A hotel ahol szobát foglaltam felajánlotta a transfert, úgyhogy a reptéren egy férfi (Beso) a nevemet a magasba mutatva várt minket, hogy fuvart adjon a szállásunkig. Még ki sem értünk a kocsiig, amikor kedvesen felajánlotta, hogy ő egyébként szívesen visz minket ide-oda, megmutatja a nevezetességeket, a természeti csodákat a környéken. Pár perccel később igent mondtunk az ajánlatára és néhány óra pihenés után már az autójában ültünk és nekivágtunk Grúziának. A hegyek közt közel száz kilométert autózva eljutottunk a Okatse kanyonig, ahol a magasba kiépített sziklákra szerelt hegyi úton több száz méterrel a talpunk alatt gyalogoltunk és éreztük a természetet és láttuk a sziklákról lezúduló vizet. Ezután autóztunk vissza Kutaisi közelébe a Gelati kolostorhoz, amelyet bár épp felújítottak belül mégis csodálatos falfestmények vártak minket.
A második nap szintén autóba szálltunk és elindultunk a tenger felé. Besos Batumiba vitt minket. Ez egy kikötőváros, strandolásra alkalmas tengerpartja kavicsos, a belváros teljesen kaotikus és nagyon Ázsia, de a parti részen például egy nagyon európai klubba is belebotlottunk, ahol délután 4-kor teljesen természetesen szólt a trance és ment a buli. Hívtak is minket a fiúk táncolni, de sajnos nem tudtunk ott maradni. A tenger több mint 130 km-re van Kutaisitől, így oda-vissza majdnem 300km az út, de ennek köszönhetően útközben is sokat láttunk.
Láttuk például a vidéket, az úton sétáló teheneket, kecskéket és malacokat, a romos de szépen tisztán tartott házakat, portákat, a szegénységet, a vezetési stílust, ami brutális (két sávos úton hárman egymás mellett és még sorolhatnám, mégis összeáll a rendszer) ettünk khachapurit és más grúz különlegességeket, ittunk grúz proseccot, grúz minőségi és kannás bort, ami Besostól kaptunk ajándékba, szerinte ez az egyik legjobb grúz bor (rettenet, aceton ízű, jó kis országimázs :) ) és forrásvizet. A grúzok egyébként nagyon kedvesek, de alig beszélnek angolul. De, ahogy tapasztaltam megbízhatóak, segítőkészek és mindent megtesznek azért, hogy azok a napok amelyeket az országukban eltöltesz felejthetetlenek legyenek.
Grúzia sokkal olcsóbb, mint Magyarország, így aki esetleg kedvet kapna hozzá nyugodtan merjen belevágni, mert az étel az ital, a szállás és az utazások is körülbelül fele/negyed annyiba kerülnek mint itthon.
TUDJ MEG TÖBBET A TOTAL PACKAGE BLOGRÓL ITT
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.